Mi is ez a jóga dolog?
"Szektások lettetek?", "Látjátok az aurákat?" - ilyen és hasonló kérdésekre válaszolunk. De mi is ez a keletről hazahozott csodabogár? Kell ez nekünk?
Ha a google-be beírom azt a kérdést, hogy mi a jóga?, a következőt adja ki: "A jóga (szanszkrit: योग) a tudat átalakítását, illetve a karma és az újjászületés (szamszára) körforgásából való megszabadulás (móksa) elérését szolgáló indiai vallási módszerek és technikák. A keleti bölcselet egy formája, ami Indiában fejlődött ki a hinduizmus kulturális közegében." - Na tessék, ebből érts meg valamit.
Indiában minden tantárgy első óráján nekünk is feltették ezt a kérdést és nem volt egyértelmű válasz rá, mert a jóga nagyon sok minden lehet. Lehet gyakorlás, lehet cél, lehet életstílus, lehet önismeret, de lehetnek a pozíciók is vagy az instagramra tartalom. Ne is beszéljünk a sok jógabortányról, a visszaélésekről és abúzusokról. Én nem szeretném itt megírni sem a tutit, sem egy általános igazságot, mert őszintén nem is tudom ezt megtenni. De azt le tudom írni, hogy számunkra mi az és mi az, amit közvetíteni akarunk vele.
Nem, nem lettünk szektások és nem, nem látjuk az aurákat. Nem zárjuk ki azt, hogy ez lehet vallás vagy hit de nekünk egy sokkal földhözragadtabb hozzáállásunk van. A jóga előnyeit tudományos vizsgálatok (klinikai módszerek, longitudinális tanulmányok, neuroimagining technikák) támasztják alá úgy fizikai, mint mentális síkon. Az indiában tanult meghatározás alapján a jóga az önkontroll technikája, ami több területet foglal magába.
A test: megtanuljuk kontrollálni a testünket a testtartások és mozgás segítségével. Növeli az izomerőt és rugalmasságot, javítja az ízületi mozgástartományt és az általános fizikai állóképességet. Javítja a kardiovaszkuláris egészséget: csökkenti a vérnyomást, a szívbetegségek kockázatát és javítja a vér lipidprofilját. Hatékony lehet a fájdalom kezelésében, mint például az alsó hátfájás enyhítésében. Javítja a testtartást és enyhíti a fájdalmat.
Hasznos lehet azok számára akik nehéz fizikai munkát végeznek, akik nem mozognak eleget és azok számára is, akik sokat ülnek számítógép előtt és például hátfájással küszködnek. Egy jóga óra után képes egy enyhébb hátfájás megszűnni. Fontos megjegyezni, hogy nem vagyunk sem orvosok, sem gyógytornászok, tehát nem gyógyítunk, hanem egy általános fizikai karbantartás módszertant nyújtunk.
Az elme és az érzelmek: megtanuljuk kontrollálni a gondolatainkat és érzelmeinket a légzésgyakorlatok és meditáció segítségével. Ezek a gyakorlatok aktiválják a paraszimpatikus idegrendszert, ami ellazítja a testet és az elmét, ezáltal csökken a kortizol (stresszhormon) szintje, ami a nyugalom érzését adja, segíthet a szorongás és depresszió kezelésében. Ugyanakkor javítja a hangulatot is, mivel szabályozza az agy neurotranszmitter-rendszereit és növeli a szerotonin szintet. Ehhez hozzáadódik az, hogy javítja a kognitív funkciókat: a figyelmet, memóriát és a végrehajtó funkciókat.
Hasznos lehet azok számára, akik stresszes környezetben dolgoznak vagy stresszes periódusuk van, azok számára akik sok emberrel dolgoznak együtt, sok a határidő, nagy a nyomás. Egy jógaóra képes egyensúlyba hozni az idegrendszert, ami felszusszanást, kikapcsolódást ad az agynak ezáltal javítja az alvás minőségét és segít a stressz kezelésében.
Az órákat ismerkedéssel, beszélgetéssel indítjuk, mert fontosnak tartjuk, hogy kialakuljon egy közös bizalom és együtt meg tudjunk érkezni a gyakorló térbe, kint hagyva minden egyéb gondolatot. Az óra mozgással folytatódik, amikor bemelegítjük testünket, aktiválunk és megnyújtunk izmokat, majd légzésgyakorlattal folytatjuk az idegrendszerünk kiegyensúlyozásának érdekében. Az órát tibeti hangtálas meditációval zárjuk, megadva magunknak a pihenés és ellazulás lehetőségét.
A hangtálak: Indiában részt vettünk egy tibeti hangtálas gyógyításon, ami nagyon megtetszett, így hazahoztunk magunkkal párat. Mi nem vagyunk gyógyítók, csupán eszközként használjuk az ellazulás érdekében. De felsorolok néhány fizikai és mentális előnyt erről is: a hangtálak hangja és rezgése nyugtató hatással van az idegrendszerre, segít az ellazulásban, csökkentve a stresszhormonok szintjét, ami hozzájárul a mély relaxáció állapotának eléréséhez, ezáltal javítja az általános egészségi állapotot, mélyebb, pihentetőbb alvást és az immunrendszer megerősödését eredményezi, ami a betegségekkel szembeni ellenálló képesség növeléséhez vezet. A hangrezgések stimulálják a test különböző részeit, ami segít a feszültség csökkentésében és fájdalom enyhítésében. Ez hasznos lehet az izomfájdalom és ízületi fájdalom kezelésében is. Emellett a rendszeres használat elősegíti a paraszimpatikus idegrendszer aktiválását, normalizálja a vérnyomást. A hangtálak hangja elősegítni a mély és tudatos légzést, ami növeli a test oxigénellátását, tehát jobb lesz az anyagcsere és a szellemi tisztaság.
Tehát ha a facebookon azt olvasod, hogy gyere jógázni azért, hogy jobban érezd magad és egészségesebb legyél, akkor gondolj mindarra, amit fentebb írtam.
Na de a jóga nem áll meg itt, mert ennek van egy filozófiai vonzata is. Ebben a vonatkozásban szokott sok félreértés történni a ködös, általános információk és megmagyarázhatatlan, nehezen érthető nyelvezet miatt. Ide szokott csatlakozni a hit kérdése is. Úgy gondolom ezt is lehet kritikus (nem negatív!) szemmel nézni és elméletként felfogni. Kicsit erről is fogok mesélni.
Rövid történeti áttekintés:
A jóga egy ősi indiai életszemlélet és filozófia, amely gyakorlatrendszere által a testet, az elmét és az energiákat egyesíti és harmonizálja. Hagyománya több ezer évre húzódik vissza, a legkorábbi bizonyítékok a jóga gyakorlatára az Indus-völgyi civilizációból (Kr.e. 3300–1300) származnak. Régészeti leletek, mint például pecsétek és szobrocskák, amelyek meditáló pózokat ábrázolnak, utalnak a jóga korai formáira. Az első feljegyzések Kr.e. 800-500 közöttre vezethetőek vissza (Upaniasadok), ahol már foglalkoztak a jógafilozófiával (meditáció és önmegsimerés), majd Kr.e. az 5. században jelent meg a Bhagavad Gita, amiben a jóga különböző formáit említik (karma jóga - önzetlen cselekvés jógája, bhakti jóga - az odaadás jógája és a gjána jóga - a tudás jógája). Klasszikus szövegnek tartják a Kr.e. 2. század körül írt Jóga Szutrák szövegét (Patanjali Jóga Szutrái), amelyben már 8 ágra bontják ezt a gyakorlást. A 9. és 15. század között jelentek meg a hatha jógáról írt szövegek, amelyek már a fizikai gyakorlatra, testtartásokra (asana) és a légzésre (pranajama) helyezték a hangsúlyt, majd ez a 19. és 20. században terjedt szét világszerte, ennek a képviselői Swami Vivekananda, T. Krishnamacharya, B.K.S. Iyengar, Pattabhi Jois és Sivananda Saraswati. Ők népszerűsítették globálisan és hozzájárultak a különböző stílusok kialakításához.
Gondoljunk csak bele, ez egy olyan gyakorlat, ami 5000 évre nyúlik vissza és a mai napig releváns, mert képes volt fejlődni, alkalmazkodni a modern kor igényeihez.
Az egyén teljes fejlődéséhez, a belső béke és harmónia eléréséhez a jóga hagyományában hét útvonalat ismernek el, amelyeket nem lehet különválasztani, mert kiegészítik egymást.
Yama (szociális etika): az erkölcsi elvek és etikus viselkedés ága, ami magába foglalja az őszinteséget (satya), az erőszakmentességet (ahimsa), az önmegtartóztatást (brahmacharya), az önzetlenséget (aparigraha) és az együttérzést (asteya),
Niyama (személyes etika): a személyes elvek és belső tisztaság irányelve, ami magába foglalja az önállóságot (svadhyaya), az önuralmat (santosha), az isteni tiszteletet (ishvara pranidhana), a tisztaságot (shaucha) és a rendszerezést (tapas),
Ászana (testtartások): a testmozgást jelenti, ez a nálunk legelterjedtebb gyakorlat,
Pranayama (légzésgyakorlatok): a légzés szabályozását és annak tudatosságát jelenti,
Pratyahara (érzékek visszavonása): az érzékek a külső világból való visszavonását jelenti, ami segíti a belső fókusz kialakulását és az elme elcsendesedését,
Dharana (koncentráció): a fókuszálás gyakorlata segíti az elmét egy dologra összpontosítani, ami hasznos úgy a meditációban, mint a hétköznapi életben,
Dhyana (meditáció): az a csendes és tiszta állapot, amibe az elme kerül a gyakorlatok során. Az indiaiak azt vallják, hogy ebben az állapotban tud az elme hozzáférni az összes egyetemes tudáshoz.
Ehhez a 7 ágazathoz csatlakozik egy nyolcadik is, amit nem mindenhol említenek, ami a Samadhi fogalmához köthető, a megvilágosodás állapotát tárgyalja, ahol a tudatosság teljesen összeolvad az univerzális tudatossággal, az istennel. Ez a végső egység állapota, a jóga legmagasabb célja.
Azt is tanultuk az ashramban, hogy a jógát két cél érdekében lehet művelni: az egyik a Samadhi elérése, ami erős hitet is kér (véleményem szerint), de ez azoknak szól, akik nem akarnak beilleszkedni a társadalomba, hanem kivonulnak belőle egy ingerszegény környezetbe (pl. a Himalájában egy kis kuckóba vagy ashramba) és egész életükben gyakorolnak a Samadhi eléréséért. A másik cél az életminőség javítása, a fejlődés, önmegismerés a gyakorlás által. Ez nem kéri, hogy kilépjünk a társadalomból, sőt, segít, hogy jobban el tudjunk boldogulni benne és egy kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb életet tudjunk élni. Mi ezt a vonalat gyakoroljuk, képviseljük.
Visszatérve a szekta, vallás témához úgy gondolom, hogy a jóga gyakorlás (a mi olvasatunkban) nem polarizál és nem győzköd. Teljes mértékben összeegyeztethető bármilyen vallási és hitrendszeri nézettel, mert a következő üzeneteket közvetíti: szeresd önmagad (és ne bántsd), szeresd felebarátodat (és ne bánts), szeresd a tested, légy tudatában és tanuld meg vezetni a gondolataidat és érzelmeidet és add meg magadnak az én-időt, a pihenést, a kényeztetést.
Azt hiszem, hogy röviden, tömören így tudom megfogalmazni azokat a gondolatokat, amiket a jógához kapcsolunk. Nyilván sokkal nagyobb téma ez, minthogy egy dolgozat szerű blogbejegyzésben kifejtsem, de fontosnak tartom azt is, hogy aki kicsit is kíváncsi erre a témára, alaposan utána nézzen és megértse, a tisztánlátás érdekében. Mert valahol az is jóga. 😁
Megjegyzések
Megjegyzés küldése